Varga Máté: A vonatozás

Húú! Tegnap este hogy elfáradtam. Kemény 12 óra mozgás, pihenés nélkül. |-)
Nos... Kezdjünk az elejéről:
Tegnap reggel fél 7-kor keltem, én fürödtem, felöltöztem, bepakoltam egy könyvet és fényképezőgépet, anya addig szendvicset csinált, 2 jó nagy sonkás szendvicset.:P és háromnegyed 8-kor indulás a Podmaniczky utca és a Szív utca sarkához. nos... Vártam a barátomra Zsoltra 8-kor, hogy a Nyugatiból kivezessünk a Desiro-t a Délibe, de nem találkoztunk, elkezdtem idegeskedni, így elsétáltam a földalattihoz, és mentem 2 megállót (Oktogon) és átszálltam a 6-os villamosra ott is 2 megállót mentem, (wesselényi utca) onnan gyalogoltam 2 km-t (pfff) amíg el nem értem a Pályaudvart, nos... eltévedtem. Az a Keleti! Annak van ilyen boltíves épülete! A Délinek nincs, az csak egy normális Pályaudvar, aminek nincs épülete csak sinek!XD Hát komolyan kérdezem, hogy hogy lehetek ennyire hülye hogy egy 15 éves összetéveszti a Délit a Keletivel?XD Na mindegy, szal folytatom a történetet, tehát így felszálltam a piros metróra és mentem 7 megállót (pfff), és még akkor csak 9 óra 23 volt, a vonat (IC SUGOVICA, Déli-Baja) pedig 11:50-kor indul, de nem volt kiírva hogy hányas vágányról indul, addig az egy fokos hidegben olvastam és 120 forintos 3 dl-es forró teát ittam. Pénzkidobás! És ráadásul megégettem a nyelvemet:@ Végre megjelent a táblán a vágány száma kb 10:48-kor. A 4-es vágányról indul. Odasiettem a vonat elejére, és megláttam a Zsoltot a vezetőálláson integettem neki, észrevett, és ment kinyitni az ajtót, és panaszkodtam neki. Aztán megoldottunk a problémát. Bemutatott a barátjának, és megmutatott mindent ami a vonaton létezik, és elővettem le is fényképeztem a vezetőállást. 10:50 van. Addig beszélgettünk 3-an a 6-os Desiro-n a hajókról, vonatokról, és végre eljött a 11:50. Ajtó becsuk, és motor beindítás, és indulás (A Desiro dízelmotoros). Az utazás alatt sokat tanultam meg a vonat szabályairól és egy percet sem pihentem, max ültem. Az út 3:10 perces volt, így 15:00-kor érkeztünk meg Bajára. Átszálltunk a 20-as Desiro-ra, pontosan a Zsolt kedvenc vonatjára, egyébként mindegyik Desiro ugyanolyan amit vontattunk illetve vezettünk, csak a Zsoltnak azért a kedvence a 20-as, mert azt vezette először. Na addig 20 percet pihentünk, és fényképeztünk. A vonatot fényképeztem le, 20-as Desiro-t, és Baja Pályaudvarát. aztán elérkezett az újjabb 3:10 perces út hazafele. Útközben a Naplementét ugyancsak lefényképeztünk, visszafele nagyon fárasztó volt, így aludtam egy 10 percet, ami kevés. És végre hazaértünk, Zsolt még ott maradt hazavinni a Desiro-t a Nyugatiba, én meg hazamentem és elmeséltem a szüleimnek a napot, ezt a napot amit soha nem fogok elfelejteni.:) Köszönöm Zsolt!